Veszélyzóna
Feladási tartomány
Felépülési zóna: VESZÉLYZÓNA
Tartomány: FELADÁSI TARTOMÁNY
Az általad igaznak minősített állítások alapján arra lehet következtetni, hogy a szenvedélybetegségből való felépülés szempontjából a gondolataid és a viselkedésed olyan jegyekkel bírnak, amelyek általában a Veszélyzóna Feladási tartományába sorolható egyénekre jellemzőek.
Ne ess a feladás csapdájába…
Vedd észre a figyelmeztető jeleket…
Hasznosítsd a tapasztalataidat…
A feladás csapdája…
Aki a szenvedélybetegségből való felépülés szempontjából a Veszélyzóna Feladási tartományában van, hajlamos megkérdőjelezni a szerfogyasztástól való tartózkodás szükségességét, és a kihívást jelentő élethelyzetekben könnyen elbizonytalanodik abban, hogy szerek használata nélkül is tudja-e kezelni a stresszt. Talán éppen ezért van az, hogy habár huzamosabb ideig egyáltalán nem fogyasztottál alkoholt és/vagy kábítószert, egy ideje ismét rendszeresen iszol és/vagy drogozol.
Valószínűleg már nem érzel olyan erős elköteleződést a józanság iránt, amely az életedben gátat szabhatna a szerfogyasztásnak. A motivációhiány hatására pedig minden bizonnyal még a józanságba vetett hited is meggyengült, és egyre inkább hatalmába keríti a tehetetlenség érzése. Ennek ellenére fontos tudnod, hogy ha időben észleled a benned zajló kedvezőtlen változásokra figyelmeztető jeleket, akkor a megfelelő technikákat alkalmazva képes lehetsz ismét olyan fokú kontrollt gyakorolni a függőséged felett, amelynek eredményeképpen optimalizálhatod az állapotodat, és ismét élvezheted a józanság előnyeit.
A hibákból tanulni
Most az a legfontosabb, hogy higgy önmagadban, és abban, hogy igenis képes vagy a testi-lelki egészséged szempontjából kedvező irányba változni. Az, hogy újra rendszeressé vált a szerhasználat az életedben, nem jelenti azt, hogy kudarcra vagy ítélve. Inkább arról van szó, hogy újabb lehetőséget kaptál a hibáidból való tanulásra, illetve önmagad mélyebb megismerésére. Ne kezdj hát önostorozásba, hanem arra koncentrálj, hogy megtanulj alkohol- vagy drogfogyasztás nélkül megbirkózni a negatív érzéseiddel és az élet kihívásaival.
Fontos tudnod: nem te vagy az egyetlen felépült szenvedélybeteg, aki visszaesett. A leszokás útján ugyanis szinte mindenki megbotlik. Hogy miért, annak számtalan oka lehet. De alapvetően azért tekinthető gyakorlatilag elkerülhetetlennek a visszaesés, mert maga a felépülés egy tanulási folyamat – és mint minden tanulási folyamatba, ebbe is bele van kódolva a hibázás bekövetkezése. Ez viszont valójában nem is olyan szörnyű dolog, ha figyelembe vesszük, hogy az ember sok esetben csak a saját hibáiból képes tanulni.
Természetesen valószínűleg sokan ítélkeznek feletted a környezetedben, amikor visszaesel, és Te is biztosan dühös vagy magadra. Semmiképpen sem szabad azonban azt gondolnod, hogy akaratgyenge vagy, mivel nem sikerült józannak maradnod. Ne feledd, hogy nem egy jellemhiba az, ami megkeseríti az életed, hanem egy betegség. A szenvedélybetegségből pedig csak abban az esetben leszel képes talpra állni (vagy adott esetben újra meg újra talpra állni), ha minden egyes alkalommal, amikor feladod a küzdelmet, nem végérvényesen mondasz le a felépülésről, hanem csak átmenetileg, és utána ismét elindulsz a felépülés útján.
Teendők
Az alábbi praktikus tanácsok talán segíthetnek abban, hogy szert tegyél arra a helyes szemléletre, amely a szenvedélybetegségből való felépülésedet segíti, illetve az épülésedet szolgálja.
- Tudatosítsd magadban, hogy nem vagy akaratgyenge és életképtelen.
- Vedd figyelembe, hogy a megcsúszás és a visszaesés két különböző dolog. Megcsúszásról akkor beszélünk, ha a szerhasználat csak alkalmi, és utána az egyén felismeri, hogy kockára tette a józanságát, majd továbbdolgozik a felépülésén. Visszaesésnek pedig azt tekinthetjük, ha az egyén tudatosan úgy dönt, hogy letér a felépülés útjáról, és a szerhasználatot választja, mert már nem érez magában kellő motivációt arra, hogy józan maradjon.
- Fogadd el, hogy a változáshoz idő kell.
- Emlékeztesd magad arra, hogy egyszer már sikerült felfedezned mindazokat a dolgokat, amelyekért érdemes józanon élni.
- Mihamarabb állj le az ivással és/vagy a drogozással. Ha kell, kérj orvosi segítséget az elvonási tünetek kezeléséhez.
- Tanulj a korábbi tapasztalataidból, és abból, hogy visszaestél. Ehhez feltétlenül kérd szakember segítségét. Ha viszont valamilyen okból nem tudsz szakemberhez fordulni, akkor fordulj a szeretteidhez, vagy egy szenvedélybeteg ismerősödhöz, aki régóta józan életet él.
- A korábbi visszaeséseid élményéből levont tapasztalatok alapján dolgozz ki egy stratégiát arra, hogy miként futsz neki újra a leszokásnak. Ha teheted, ehhez is kérd szakember segítségét.
- Ne feledd: egyszer már sikerült optimális állapotba hoznod magad – ezért sokkal előrébb vagy, mint azok, akik legfeljebb még csak próbálkoztak azzal, hogy felhagyjanak a rendszeres szerhasználattal.
A józanságot megízlelni
Lehet, hogy most komoly kihívásokkal kell szembenézned: önváddal, haraggal, testi-lelki szenvedéssel, külső nyomással. Bármilyen nehéz helyzetben, illetve rossz állapotban legyél is azonban, fontos, hogy tudd: a világon már nagyon sokaknak sikerült leszokniuk (akár önerőből, akár szakember segítségével). Ami pedig közös ezekben az emberekben, az az, hogy soha sem adták fel – azért nem, mert miután egyszer már megízlelték a józanságot, nagyon jól tudták, hogy nem képesek nélküle élni.
Te nem egy kudarccal végződött próbálkozás áldozata vagy, hanem egy talpraesett ember, aki most belevág önmaga kreatív újraalkotásának egy újabb szakaszába.